Prisztás József közismert figura volt az alvilágban, főleg Budapesten. 1996-ban fejbe lőtte egy kerékpáron közlekedő bérgyilkos, aki egy fehér furgonba rejtette aztán a kerékpárját. A rendőrség tudta, kik a tettesek, de nem fogták el őket ezért, mert államközi megállapodás született arról, hogy ne kelljen őket elkapni a gyilkosságért.
Valamiért írom ezt.
Kuncze Gábor, Horn Gyula miniszterelnök és más országos hírhedt bűnözők bizonyos Czégé Zsuzsa nevű asszony nevével kapcsolatos klubban jöttek össze Prisztással rendszeresen. Készült egy fénykép is arról, ahogyan Kuncze Gábor, a 2006-os sortüzekért uszító SZDSZ-es vezető üdvözli egy elitkrém-partin Prisztást, az NBH (azaz a titkosszolgálat) és az ORFK, valamint a megyei rendőrkapitányságok által oly jól ismert alvilági gengsztert. Aki még nem kapcsolt, annak elmondom, hogy Kuncze Gábor Úr ez időben meg a belügyminiszter volt, aki Hornnal együtt maradéktalanul jól értesült volt Prisztás-ügyben (is!).
Czégé Zsuzsa - akinek akcióit és kapcsolatait az államtitok sűrű bűnügyi köde leplezi, sok egyéb mellett azért, hogy ne tudódjon ki a Horn-Kuncze-Prisztás-féle alvilági kapcsolatok és businessek, valamint az ügyek nemzetközi szálai, melyek az Egyesült Államokig nyúlnak - üzleti kapcsolatba került a később felrobbantott, sokáig ugyancsak államilag védett Hoffmannal, aki hatalmas erődítményeit is a magyar állam fedezékében működtette, s melyek közül egy szentendrei erődítményt el is adott Czégének, a Horn-Kuncze-Prisztás-féle bűnöző gengsztereknek otthont és meghitt találkahelyet biztosító hölgyeménynek.
Az ukránok és az oroszok (izraeli háttértámogatással) egyébként hatalmas erődöket tartottak fenn az ország területén, ahol sok olyan dolog történt, amiket csak az Országház folyosóin, az ORFK-nál, a titkosszolgálatoknál, valamint a befolyásosabb médiumoknál és üzletembereknél ismertek. Sok olyan személy tűnt el ezeken a helyeken, akiket az NBH-sok - akik éjjel-nappal figyelték a terepet (azaz saját magukat) - nem akartak megvédeni. Az erődökben, melyeket sokszor hatalmas betonfalak védtek a kíváncsi pancserektől és a muszájnyomozások kockázatától (tehát amikor az állam bármennyire is nem szeretne, mégis kénytelen saját maga után nyomozást indítani), fegyverarzenálokat tároltak: robbanószert, kézigránátokat, rakétavetőket. Ott folyt többek között a kábítószergyártás és tárolás is, a heroinhígítástól az extasy-gyártásig (melyeket mozgó laborokban, ugyancsak államilag védett szakemberek is szoktak gyártani), valamint az NBH által biztosított pénzhamisító üzemek is ilyen helyeken tevékenykedtek. Pl. az ukrán-izraeli
.jpg)
Moszad-ügynök, Dietmar Eduard Clodo, akit figyelemelterésképpen akkoriban kifejezetten szerettek volna német ügynöknek titulálni (több volt annál), s aki a pilisi bombagyár valódi feje is volt (szemben az egyöntetűen hazudozó média híradásaival szemben), az Állami Pénzverdéből titkosszolgálati segítséggel kilopott pénzpapírokkal kereskedett, amit nem lehetett egészen eltussolni, és ezért egy kicsit akkoriban le is ültették.Nocsak, hirtelen hogy visszajött az emlékezetem.
Vagy levágom azt a kezet, vagy visszahúzódik magától.
