A galgagyörki bűnüggyel többen megkerestek.
Az eset nagyon röviden - a média szerint - a következő: magyarok lakásába költöztek be cigányok, a tulajdonos fizeti utánuk a számlákat (most pl. 28 ezer Ft vízdíjat, plusz villanyszámlát stb.), kilakoltatni nem lehet őket, a tulajdonosnak és családjának el kellett költözni a saját házukból is, mert a cigányok a környező településekről összeszedve családjaikat vonulnak fel visszatérően a házuknál. A rendőrök ilyenkor pár embert küldenek, amikor pedig legutóbb megtudták, hogy a család a Magyar Gárdát hívta, csak akkor mozgósították a rendőrök saját hadseregüket is, persze nem a család védelmére, hanem politikai okokból. Ugyanakkor csak pár embert, és csak civilben engedtek a Gárda tagjaiból a család elköltöztetésére annak közelébe, mert a Gárda a rendőrfasiszta politikai vakság következtében fajnak számít, amit emiatt - akár engem - a helyettük tett segítségnyújtástól is olyan mértékben kell megfosztani, amennyire lehet. A cigányok jogait tehát semmiben, a család és a Gárda jogait azonban messzemenően korlátozták a pénzünkből dúsgazdag rendőrfasiszta bűnözők.
Emlékeztetek ugyanakkor pl. arra, hogy a család bár nem kapott védelmet és költöznie kellett - noha elég lett volna egyetlen utcán kötekedő és szegényeket piros lámpán átsétálásért börtönbe juttató Dávid Károly főkapitányos közlekedési férget beosztani a család őrzésére -, azonban ugyanezek a pénzemből portyázó rendőrfasiszta bűnözők fasiszták az egyedülálló Elter Zsanett egyetlen ártatlan telefonja miatt is azonnal rendőri védelmet rendelt - Zsanett nem létező közveszélyes voltára hivatkozva - Zsanett barátnője mellé, amikor a Zsanett azt kifogásolta, hogy a barátnő miért a rendőrök irányítása szerint, és nem aszerint nyilatkozott, amit egymás között megbeszéltek.
A rendőrök esetében tehát megintcsak állami bűnszervezetről van szó, melyet Sólyom László nem véletlenül nem ostromol, és ahelyett, hogy Gyurcsánnyal, Demszkyvel, Gergényivel, Bencze Józseffel, Tóth Gáborral stb. tagadná meg a találkozót, Vona Gáborral nem hajlandó megbeszélést folytatni, pl. azért, hogy Vona Gábor a cigánybűnözés helyett kimondottan a rasszokat figyelembe nem vevő bűnözéssel és a mindent felzabáló, és minden szankciótól mentesen szabadon gyilkoló Moszad-maffiával foglalkozzon.
A galgagyörki bűnszervezeti bűnügyre visszatérve: először is: egyáltalán nem érdekel, hogy az elkövetők cigányok vagy sem. A helyzet az, hogy van egy önkényes lakásfoglalás, egy törvénytelen állapot hatalmas bűnöző bandával, állami fedezék mellett, mellyel szemben fel kell lépni. S minthogy törvényi szolgáltatás nem létezik, nekünk kell kezünkbe venni a törvényt. Csak azt nem értem, miért arra élezi ki bárki a dolgot, hogy azok ott cigányok, a kár meg úgynevezett magyarokat ért, ahogyan az is önpusztító, hogy a roma érdekvédelem nem a bűnözők őrizetbe vételéért, hanem a bűnözők érdekeinek védelmében jelent meg a helyszínen, mintha féltve őrzött kincsekről, nem a cigányságot egészében pusztító súlyos nehezékekről lenne szó. Ha az egyik oldalon nem volna rasszizmus, a másik oldalon - a Sátán Népszavás, Nap-keltés, gyurcsányista-gergényista, mazsihiszista-demszkysta oldalán - pedig álliberális, fasiszta hisztériakeltés, akkor egyszerű bűnügy lenne az egész. Érthetetlen, miért nem a bűnözőket látják az elkövetőkben, és miért látnak bennük cigányokat.
Ez nem valami fasiszta és antifasiszta ügy, hanem bűnügy. Meg kell tanulnia mindenkinek, aki képes rá, hogy disztingváljon. A bűnöző az bűnöző, ha zsidó, ha magyar, ha cigány. A vakság mindkét oldalt sújtja, mert célpontjukban nem a bűnözés, hanem a rasszista elfogultság áll. Nem érdekel, hogy az elkövetők cigányok, hanem egyedül az érdekel, hogy bűnözők, akikkel szemben fel kell lépni! Mi ebben a bonyolult?
Tehát a bűnözőkkel szemben a megoldás a törvényes fellépés lenne, ha pedig nincsen megfelelő törvény, akkor hozni kell, de addig is fel kell lépni velük szemben törvénytelenül. Az utóbbira jogalapot - a nyilvánvaló erkölcsön kívül - az szolgáltat, hogy a politikusok rablásaik és gyilkosságaik során, valamint a pártrendőrség a világ összes népe elleni akciói során, a vérügyészek és vérbírák moslék hordája semmilyen törvényt nem tart be, ha a tűzvonalban nem bűnözők, hanem a vétlen, kiszolgáltatott és adófizető lakosság áll.
Ahogyan a galgagyörki bűnöző cigányok minden engedély nélkül élnek más házában, minden engedély nélkül közlekednek járműveikkel, a Bács-Kiskun Megyei rendőrfőkapitány, Dávid Károly bűnbandái az akasztani és felgyújtani való szilvásysta sortüzes rendőrbűnözőivel az utcákon glasszálva kötekednek a járókelőkkel és a kerékpárosokkal, a legkisebb kihágásokért is azonnal a maximális büntetési tételeket kiróva, minden nem multimilliomos, dávid károlyista fasiszta rendőrbűnözőt kényszermunkával és börtönnel fenyegetve. Dávid Károly bűnbandái a szociális segélyen élőket vadásszák, általa védett rendőrbűnözői pedig szegényeket és hajléktalanokat fosztogatnak kisebb-nagyobb összegekkel, saját áldásukra és hasznukra. Gergényi kecskeméti, egyre történelmibb mélységű moslék rendőrdisznóólja Gergényi óta tovább süllyedt, aminek további bizonysága, hogy rendőrt nem láttam, ami ne istenként nézne fel és hivatkozna minden idők egyik legundorítóbb sortüzes, bűnöző alkatú pszichopata rendőrére, Gergényi Péterre, az olyan pártsortüzes, mocskos férgekig bezárólag, amilyen Dávid Károly extrafasiszta-sokkos bűnöző éppen emiatt féltve őrzött sortüzes-csonttörő kín-cse, Farkasné Benke Aranka rendőralezredes, alosztályvezető.
A galgagyörki bűnszervezeti ügy elkövetőire könnyen rá lehetne húzni a Btk. 176/A. §-ában foglaltakat, valamennyi cigányra, akin csak hirtelen, váratlanul, egy konvojnyi rabszállítóval és kommandósokkal rajtuk ütnek. Ugyanis Gyurcsány és Dávid Károly Bács-Kiskun Megyei rendőrfőkapitány bűnszervezeti hozzáállásával szemben rabszállító konvojokat nem a békésen és fegyvertelenül, több ezer milliárd elrabolt saját vagyon miatt álldogálók és vonulók ellen kell kivezényelni, hanem olyan bűnszervezeti bűnözők ellen, amilyen a galgagyörki, meg az irányítása alatt álló, szétlőni és felgyújtani való, moslék rendőrfőkapitányság, valamint a bizonyítékok átvevését a napokban is megtagadott helyi, kecskeméti, bűnöző Nemzetbiztonsági Hivatal és sortüzes-fasiszta vezető bűnbandája.
Tökik, ez az alapkoncepció, és ezen a vonalon maradunk, amíg egy is életben vagy szabadlábon van közületek. A bizonyítékok átvevésének megtagadására én meg ezzel válaszolok az NBH helyi, undorító, moslék, fasiszta, gyurcsányi-gergényi-benkei közkincsetek szocializálódásához igazodó és méltó módon családotokkal, apátokkal és anyátokkal együtt lesortüzelni való, fejeteket szétrugdosni való idiótái ellen.
A megtérés esélyére és az életben maradásra, valamint az "oszlatásukat" illetően ezekhez az állatokhoz képest sokkal úri módibb elbánásra és kíméletre érdemes romabűnözők ellen tehát zaklatás vádjával - állami megállapodás szerint - 2 éves szabadságvesztést is rájuk lehet húzni személyenként. (Az NBH emberei esetében ugyanis darabszámról, emberek esetében viszont személyekről beszélünk, embernek pedig nem a rendőri- és titkosszolgálati bűnözőket, hanem a cigánybűnözőket nevezzük.) Bizonyítani semmit nem kell, hanem ahogyan a többi ügyben jár el a fasiszta kormányzat, egyszerűen rámondjuk, hogy elkövették a zaklatást, azt mondjuk, csend legyen(!), az van, amit mi mondunk, aztán mehetnek a sittre.
A másik, amit ráhúzhatunk az összesre - tömegoszlatásos rabosítás és Bűdi Arankás típusú Dávid Károlyos megcsonkítás helyett egyszerű rabosítással - a Btk. 229. §-ban foglalt hivatalos személy elleni erőszak bűntette. Ezt azzal tudjuk megtenni, hogy egyszerű rabosítás során - ahogyan a rendőrök az összes fegyvertelen járókelő ellenében megtették és teszik naponként (ezért is kell a Nagy Lászlók iránt tanúsított irgalommal főbe lőni a helyi, kecskeméti NBH vezetőjét is) - a rendőrök azt hamis tanúzzák, hogy a roma bűnözők megtámadták az intézkedő rendőröket.
Az életveszélyes fenyegetést szintén csak arra nem húzza rá az állam, akire nem akarja (ugyanis a családot, mielőtt kiköltöztek, halmozottan életveszélyesen megfenyegették). Az állami módszer ugyanis az ilyen NBH-s disznó férgek miatt, amilyenek itt vannak, a vétlen és tisztességes adófizetők ellen az, hogy ha egyszer azt mondom államként, hogy valamit elkövettél, akkor az úgy van, és pofa be! Az az ügyészségen át a bírósági ítéletig bezárólag kvázi biztos szentírás. Galgagyörki jogkövetésre lefordítva ez azt jelenti: ha egyszer azt mondom, hogy mind elkövettétek az életveszélyes fenyegetést, akkor az úgy is van, és nincsen tovább semmi apelláta! Demszky kutyáitól ezt tanultuk, amelyek kizárólag ártatlanok és vétlenek ellen alkalmazzák, hiszen olyan fajból valók, amiket már régóta - idézve Demszky haverját, a többszörös és sokkos gyilkos Kuncze Gábor keresztapát - szét kellett volna lőni.
Továbbá: a roma bűnözőkre húzhatjuk a garázdaság 271. §-ban foglalt cselekményét, mely esetükben - ahogyan a REBISZ-homogén Bűdi Bálint-féle csoportos rendőri garázdák esetében - már nem vétségként, hanem bűntettként kerül megítélésre, s minthogy a rendőrök a vétlen és becsületes állampolgárok ellen a piros lámpás átsétálástól kezdve a békés demonstrációkig bezárólag hamis vádak tömegével, mindig és az összes esetben a maximális büntetési tételeket róják ki, ezért - a cigányok esetében személyenként mérlegelünk, de - a rendőrök esetében automatikusan, valamennyi ellen a maximális börtönbüntetéssel élünk, hogy pl. kiimádkozzuk védelmükben a rák vagy más tüdőbetegségek stb. elmaradását, tekintettel tetteik történelmi következményeire. Így nem is marad más, mint az, hogy ahol a kishalakat, amilyen a 100 kilós rendőrpatkány Bűdi Bálint, csak néhány évre büntetjük, rendszeres államvédelmi verésekkel, addig az NBH kecskeméti kirendeltségének vezetőjét autóbaleset éri, agydaganat, vagy roppant lassú lefolyású, és iszonyatos kínokat okozó gerinc- és agysorvadás, mely kívánatos döntés előzményeit rendkívüli gonddal őrzik a bel- és külföldi titkosszolgálatok.
Érdekes, milyen leleményes az ultrafasiszta és veérengző-szadista gergényi-dávid károly-bűdi-benke-rendőrbanda, ha fegyvertelen civilekről, nagymamákról, keresztyénekről és a 15 milliós magyarság legkiemeltebben közhasznú feladatait - ráadásul szociális segélyből - ellátó személyeinek totális kifosztásáról, a Gulágfasiszta elkövető politikai bűnözők nevében történő kényszermunkára hurcolásokról és bebörtönöztetésekről van szó, ahogyan a moslék, undorító kiskunfélegyházi, a kecskeméti alosztályokkal orrba-szájba, szinte minden létező köztörvényes módon összefonódott bűnszervezeti, bűnpártoló bács-kiskun megyei rendőrbűnbandáról van szó, mely kiskunfélegyházi bűnszervezet igyekszik azonos mélységű lenni a Dávid Károlyosan extrafasiszta szellemiségű és erkölcsű, kiemelt pozíciókban bűnöző kecskeméti elkövetőkkel, de rögtön az ötlettelenséget halmozzák, amint rendőrfajukból és kívülállókból való bűnözőkkel kerülnek szembe, ahol viszont kötelességeiket kellene teljesíteni, s amit éppen emiatt sosem tesznek meg.
Alighanem más következtetés most sem marad, mint az, hogy a bűnözőkkel szemben - ha cigányok, ha nem, teljesen mindegy - fel kell lépni, de először is a rendőrbűnözőket kell saját módszereikkel is - azaz csonttörésekkel, hülyére verésekkel, szilánkos koponyacsonttörésekkel és megvakításokkal, Benke Arankás-Gergényis elektrosokk terápiákkal, Arankák meztelenre vetkőztetésével és megrugdosásával eltakarítani az állományból, a megnyomorításukat követően bűnszervezeti bűntetteik végeláthatatlan tömege miatt hosszú szabadságvesztésekre ítélni valamennyit, válogatás nélkül, de mindet(!), ahogyan mindig élnek a hétköznapi, dolgos és felelősségteljes, becsületes, a velük való találkozásig békében élő civilekkel szemben, és egy vadonatúj állománnyal újra kezdeni mindent, a bebörtönzött volt rendőrök esetében az ilyenkor - mint a Tánczos-ügyben is történt - a fogságban elkövetett természetes kényszergyógyszerelésekkel és napi összeverésekkel egyben.
Molnár F. Árpád
http://hirhatter.t35.com
30/919-6386 ; 76/320-450
6000 Kecskemét, Reptéri út 15/b.